Mikrohitelezés a világ körül

Szerző: | 2024.okt.25

Európai emberek számára különleges, egzotikus dolognak hangzik a mikrohitelezés. Míg Európában és általában a nyugati világban a hitelezés teljesen piaci alapú, addig Ázsia, Afrika és Dél-Amerika több országában a hitelezés elsődleges célja nem is a profit, hanem a kisvállalkozók, kis jövedelmű emberek segítése akár egészen alacsony összegekkel is.

A nyugati világban a pénzintézetek egy bizonyos összeg alatt nem helyeznek ki kölcsönöket, mivel több a vele járó adminisztratív ráfordítás, mint amennyit a hitelen profitálni lehet. A mikrohitelezésben nem így gondolkodnak.

Történelem

A mikrohitelezés történetét kutatva azt látjuk, hogy egyik első megjelenése a XVIII. századi Írországban Jonathan Swift (a Gulliver írója) által alapított Dublin Loan Fund, aminek célja a „szegények” segítése volt, kis összegekkel és alacsony kamatokkal. Az ügyfelek többsége egyszerű termelő, kereskedő, iparos volt, akiknek gyakran nagyon megkönnyítette az életét ez a fajta kölcsön, és így nem szolgáltatták ki magukat uzsorásoknak.

A mikrohitelezés napjainkban

A mikrohitelezés a XX. század második felében kapott igazán nagy lendületet.

1983-ban Dr. Muhammad Yunus, a Chittagong Egyetem közgazdasági professzora Bangladesben megalapította a Grameen Bankot, amely új üzleti modellel lépett piacra a hagyományos bankokhoz képest:

  • alacsony hitelösszegek (50 dollártól)
  • nem feltétel a fedezet
  • közösségi felelősségvállalás
  • gyakori törlesztések

A hitelkihelyezés legnagyobb újdonsága a közösségi felelősségvállalás bevezetése volt. Bár a hitelt legtöbbször egyetlen személy céljainak megvalósítására szolgált, a visszafizetésért egy hitelközösség vállalt felelősséget. A bank működési modellje szerint minimum 5 fős volt egy-egy ilyen közösség, akik egymásért vállaltak felelősséget.

Néhány éves működés után az eredmények kiválóak voltak. A kölcsönök nagy részét visszafizették, elenyésző volt a nem teljesítők aránya, bár hagyományos értelemben vett biztosítéka ezeknek a hiteleknek nem volt.

A mikrohitelek felvevői 97%-ban nők. A Grameen Bank tapasztalatai szerint a nők általában felelősségteljesebben kezelik a hiteleket.

A mikrohitelezés színes világát az alábbi táblázatban tudjuk bemutatni:

OrszágTipikus kölcsön összeg ($)Jellemző éves kamatláb %Nem teljesítők aránya (NPL) %Legnagyobb szereplő a piacon
Banglades100–50020–352–5Grameen Bank
Etiópia100–60015–305–10Amhara Credit and Savings
Fülöp-szigetek100–1.00020–405–10CARD Bank
India50–80015–3010–15Bandhan Bank
Indonézia50–1.00015–405–10Bank Rakyat Indonesia
Kenya100–1.00020–505–7Equity Bank
Mexikó500–2.00030–705–10Compartamos Banco
Pakisztán50–80020–3510–15Khushhali Bank
Peru300–2.50020–606–7Mibanco
Uganda100–50025–6010–20Finance Trust Bank

Látható, hogy a működés nagyon hasonló, akár Ázsiáról, akár Afrikáról, akár Dél-Amerikáról beszélünk. Az NPL ráta (nem fizetők aránya) kimondottan kedvező, különösen azt figyelembe véve, hogy ezekhez a kölcsönökhöz nagyon egyszerű hozzájutni.

Kulturális háttér

A mikrohitelezés általában nem teljesen profit-orientált. Szinte minden ilyen, mikrohitelezéssel foglalkozó pénzintézet fontos társadalmi célok megvalósításáért dolgozik, mint a szegénység és a munkanélküliség csökkentése. Nyereségük – ha van – minimális, de a tulajdonosoknak nem is ez volt a fő céljuk.

A mikrohitelezésnek számos vallási és kulturális kapcsolata van, különösen olyan helyeken, ahol a vallás és a közösségi kultúra fontos szerepet játszik a gazdasági és társadalmi életben. Az iszlám pénzügyi rendszerek, a keresztény szociális tanítások, valamint a hindu és buddhista elvek mind olyan alapokra épülnek, amelyek erősítik a mikrofinanszírozás társadalmi céljait. A közösségi kultúrák és vallási normák pedig támogatják a mikrohitelezést, mivel fontos értéknek tartják a szolidaritást, a felelősségvállalást és a szegények megsegítését.

2006-ban Dr. Muhammad Yunus és a Grameen Bank közösen elnyerték a Nobel-békedíjat a szegénység elleni küzdelemben játszott szerepükért. A Nobel-bizottság elismerte, hogy a mikrohitelezés olyan eszköz, amely lehetőséget biztosít a legszegényebbek számára, hogy önálló vállalkozások révén javítsák megélhetésüket, és ezáltal a béke és a társadalmi stabilitás előmozdításához is hozzájárul.

Muhammad Yunus. Forrás: Wikipedia