Változó környezetben a követeléskezelés

Szerző: | 2026.jún.26

Változó környezetben a követeléskezelés: Kamatstop, devizahiteles ügyek, végrehajtási reform

Változó környezetben a követeléskezelés: Kamatstop, devizahiteles ügyek, végrehajtási reform

Az elmúlt hetekben több olyan kormányzati döntés, törvényjavaslat és szabályozási irány jelent meg, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a követeléskezelési szektort. A jelzáloghitelek kamatstopjának várható átalakítása, a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztése, a végrehajtói rendszer tervezett reformja, valamint az ügyfélkommunikációt érintő új szabályozási elvárások mind azt mutatják: a követeléskezelés jogi és működési környezete ismét változóban van.


Kamatstop: általános védelem helyett célzottabb megoldások jöhetnek

A Portfolio júniusi beszámolója szerint a jelzáloghitelek jelenlegi feltételek mellett fennálló kamatstopja 2026. szeptember 30-áig maradhat fenn. A Pénzügyminisztérium pontosítása alapján ez nem feltétlenül a támogatás végleges kivezetését jelenti, hanem azt, hogy a kormány addig kívánja kidolgozni a ténylegesen rászoruló adósok számára alkalmazható megoldást. Korábbi MNB-adatok alapján a kamatstop továbbra is jelentős ügyfélkört érint: körülbelül 216 ezer darab jelzáloghitel-szerződés állt még a kamatstop alatt, amely körülbelül 848 milliárd forintnyi tartozásnak felelt meg.

Követeléskezelési szempontból ez nem csupán kamatpolitikai kérdés. Ha az általános jellegű védelem helyét célzottabb adósvédelmi megoldások veszik át, akkor felértékelődik az ügyfelek pontosabb szegmentálása, a fizetési képesség változásának nyomon követése és az egyedi élethelyzetekhez igazodó kommunikáció. A következő időszakban ezért különösen fontos lehet, hogy a követeléskezelési rendszerek gyorsan tudjanak reagálni az új ügyfélkategóriákra, státuszokra, határidőkre és szabályozási feltételekre.


Devizahiteles ügyek: átmeneti felfüggesztés, operatív következményekkel

A devizahiteles ügyek ismét a jogalkotás fókuszába kerültek. A 2026. évi XVI. törvény az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekből eredő, folyamatban lévő peres és végrehajtási eljárások kezeléséről rendelkezik. A törvény indokolása szerint az érintett végrehajtásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó peres eljárásokat a jogszabály erejénél fogva, hivatalból és soron kívül fel kell függeszteni. A szabályozás ugyanakkor nem végleges rendezést jelent, hanem átmeneti intézkedést. Célja, hogy a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálatáig kezelje az érintett, még folyamatban lévő eljárásokat. Az indokolás arra is kitér, hogy ha az adós maga továbbra is teljesíteni kíván, ezt megteheti, illetve a kapcsolódó végrehajtások esetében a fedezet biztosítása is szempontként jelenik meg.

Ez a követeléskezelésben nagyon konkrét feladatokat is jelenthet. Az érintett ügyek státuszát kezelni kell, a végrehajtási cselekmények felfüggesztése vagy korlátozása belső folyamatmódosítást igényelhet, az ügyfélkommunikációt pedig úgy kell alakítani, hogy az pontosan tükrözze az aktuális jogi helyzetet. A jogi szakaszban lévő ügyeknél ilyenkor különösen fontos az átlátható workflow, a dokumentált döntési út és a változások gyors átvezetése. A szakmai bizonytalanságot jelzi, hogy a MAKISZ a Portfolio által közölt állásfoglalás szerint több ponton jogbiztonsági problémát látott a devizahiteles végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatnál, és a szakma bevonását kérte.


Végrehajtási reform: a jogi szakasz működése is átalakulhat

A végrehajtási rendszer átalakítása a következő hónapok egyik legfontosabb szakpolitikai témája lehet. A 1158/2026. (V. 18.) Korm. határozat kimondja, hogy szükséges a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálata. A határozat célként jelöli meg, hogy a bírósági végrehajtás a bíróságok szervezetrendszerén belül, haszonszerzési céloktól mentesen valósulhasson meg, és azt átlátható, közfeladat-orientált működés váltsa fel .

A téma politikai figyelmet is kapott. A Telex beszámolója szerint Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője vezetheti a végrehajtók visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottságot, miután Magyar Péter egy parlamenti felszólalásra adott válaszában ajánlotta fel számára ezt a szerepe .

A követeléskezelési szektor szempontjából azonban a lényeg nem a pártpolitikai dinamika, hanem a várható működési hatás. Ha a végrehajtási rendszer szervezeti, díjazási, adatszolgáltatási vagy eljárási logikája változik, akkor az a jogi szakaszhoz kapcsolódó belső folyamatokat is érintheti. Ilyen helyzetben a merev, kézi beavatkozásokra épülő működés könnyen lassúvá válhat, míg a rugalmasan módosítható workflow-k komoly előnyt jelenthetnek.


Panaszkezelés és digitális kommunikáció: nő az elvárás a gyors, dokumentált válaszokra

A jogi és végrehajtási kérdések mellett az ügyfélkommunikáció is egyre fontosabb terület. A Magyar Nemzeti Bank 2026 júniusában megújított panaszkezelési rendeletről adott ki közleményt, amelynek egyik kiemelt üzenete, hogy a jövőben gyakrabban érkezhet gyors digitális válasz a pénzügyi panaszokra. Az MNB közleménye szerint a megújított rendelet az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra is kiterjed, a szóbeli panaszt tevő ügyfelek pedig kérhetik, hogy postai helyett gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza.

A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető 16/2026. (VI. 3.) MNB rendelet 2026. július 18-án lép hatályba és az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. A rendelet célja a panaszok teljes körű kivizsgálásának és megfelelő megválaszolásának biztosítása, valamint az ügyfelek jogainak védelme.

A követeléskezelésben ez azért különösen releváns, mert a panaszok, kérelmek, válaszlevelek és ügyfélmegkeresések kezelése nemcsak kommunikációs, hanem megfelelési kérdés is. A gyors válasz önmagában nem elég: annak pontosnak, dokumentáltnak, visszakereshetőnek és következetesnek is kell lennie. Ebben a környezetben egyre nagyobb jelentősége lehet azoknak a rendszereknek, amelyek támogatják az ügyintézőket a beérkező dokumentumok feldolgozásában, az ügyelőzmények gyors áttekintésében és a megfelelő válaszok előkészítésében.


Mit jelent mindez a követeléskezelési szektor számára?

A mostani változások közös nevezője, hogy növelik a működési rugalmasság jelentőségét. A követeléskezelési folyamatoknak egyszerre kell követniük a jogszabályi státuszokat, az adósvédelmi intézkedéseket, a végrehajtási eljárások változásait, valamint az ügyfélkommunikációval kapcsolatos felügyeleti elvárásokat.

Ez a gyakorlatban nem feltétlenül jelent nagyobb ügyszámot egyik napról a másikra. Sokkal inkább azt jelenti, hogy ugyanazokat az ügyeket többféle státuszban, többféle szabály alapján, gyakran változó feltételek mellett kell kezelni. Ilyenkor a hatékonyságot nemcsak a gyorsaság, hanem a folyamatok módosíthatósága, a dokumentáltság és az adatok megbízhatósága határozza meg.

A Késmárki Szoftverfejlesztő Kft. által fejlesztett INDECS követeléskezelő rendszer és az INDECS AI funkciók pontosan ebben a környezetben tudnak értéket teremteni. A workflow-alapú működés segíti a változó folyamatok kezelését, az AI-alapú dokumentumfeldolgozás, ügyösszefoglalás, üzleti chat és válaszlevél-generálás pedig csökkentheti az ügyintézőkre háruló manuális terheket.

A követeléskezelésben a következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a szervezetek mennyire gyorsan tudják átvezetni a szabályozási változásokat a mindennapi működésbe. Ebben a technológia nem önmagában cél, hanem eszköz: támogatja a jogszerű, következetes és hatékony ügykezelést.


Összegzés

A kamatstop átalakítása, a devizahiteles ügyek felfüggesztése, a végrehajtási rendszer tervezett reformja és a panaszkezelési szabályok változása egyaránt azt jelzi, hogy a követeléskezelés működési környezete újra mozgásban van.

A változások pontos iránya több területen még formálódik, de az már most látható, hogy a követeléskezelési szektor számára felértékelődik a rugalmasság, az automatizáció és a gyors alkalmazkodóképesség.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy lesznek-e új szabályok, hanem az, hogy a szervezetek rendszerei és folyamatai mennyire felkészültek ezek kezelésére.

Forrás:

EU támogatás