A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái azt mutatják, hogy 2025 első hét hónapjában (január-július) rekordszámú személyi hitel szerződést kötött a lakosság. Ez szám szerint összesen 634,4 milliárd forintot jelent, ami az előző év azonos időszakának adataihoz képest 40,5%-os emelkedést jelent. Ezt pedig nem csak a hitelfelvevők számának növekedése okozta, hanem az átlagosan felvett hitel összege is jóval magasabb lett a tavalyi évhez azonos időszakához képest: míg 2024 júliusában még 2,58 millió Ft volt az általános kölcsönösszeg, addig idén júliusra ez már 2,92 millió Ft-ra nőtt.
A növekedés hátterében számos tényező állhat. Egyfelől, a kölcsönből vásárolni kívánt termékek és szolgáltatások – például a lakásfelújítás vagy az személygépjárművek – ára emelkedett a tavalyi évhez képest. Másfelől, a kamatkörnyezet viszont kedvezőbbé vált, amely a vásárlás mellett akár a korábbi hitelek kiváltását is ösztönözhette. Ezek mellett pedig nem elhanyagolható tényező lehet a banki szektor egyre magasabb fokú digitalizációja is, amely egyre könnyebbé teszi a hitelfelvételt.
A lakossági kereslet erősödése nem csupán a bankok forgalmát növeli, hanem a gazdaság élénkülését is jelezheti, ugyanakkor kihívásokat is tartogat: a kamatok jövőbeni alakulása, a gazdasági lassulás, vagy a háztartások túlzott eladósodása később komoly problémát okozhat.
Itt ezen a ponton érdemes felidézni, hogy nem ez az első eset, amikor a magyar lakosság hitelfelvétele rövid idő alatt jelentősen megugrott. A 2000-es évek közepén sokan fordultak az olcsóbbnak tűnő devizahitelekhez, amelyek rövid távon megoldást kínáltak, de aztán a 2008-as válság után súlyos terheket jelentettek a háztartásoknak. Bár a mostani helyzet sok szempontból eltér – hiszen a személyi kölcsönök forintalapúak, fix kamatozásúak és kisebb összegűek –, egy tanulság mindenképp közös: a gyors növekedés mindig kockázatot hordoz. Akkor is és most is sokan hajlamosak elsősorban a havi törlesztőrészletet nézni, nem pedig a teljes futamidő alatti terhet. Így a gazdasági környezet változásai – például a munkanélküliség növekedése vagy a kamatok ismételt emelkedése – könnyen sérülékennyé tehetik az adósokat. Éppen ezért ma is kulcsfontosságú, hogy a felelős hitelezés és a pénzügyi tudatosság álljon a középpontban.
A hitelezési piac bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy a pénzügyi intézmények hogyan kezelik a kintlévőségeiket. A modern digitális megoldások – például az automatizált követeléskezelési rendszerek – segíthetnek abban, hogy a folyamat átláthatóbb, gyorsabb és végső soron empatikusabb legyen mind a bankok, mind az ügyfelek számára. A Késmárki Szoftverfejlesztő Kft. által fejlesztett INDECS követeléskezelő szoftver is ebben nyújt támogatást: olyan módon segíti a követeléskezelés egész folyamatát, hogy közben mindkét fél érdekeit szem előtt tartja.
Források:
https://statisztika.mnb.hu/sk-haztartasi
https://telex.hu/gazdasag/2025/08/13/szemelyi-kolcsonok-allomanya-durva-novekedes-magas-kamatű
Ennyi magyar még nem vett fel személyi hitelt, mint júliusban.